Név: Strázsavári Conan
Születési idő: 2000. július
Ivar: Kan
Szőrzet: Blue and tan
Kis termete, vidám, mókás természete miatt gazdái "agyonkényeztetik", holott őseiből maradt benne még némi vadászösztön, merészség, élénkség. Miután "szegényember kutyájaként" kezdte pályafutását, annak idején megtanulta, hogyan alkalmazkodjon a körülötte zajló kemény, de vidám világhoz, így tehát "önérzetes", önálló kutya lett. Ám bármennyire is hangoztatják, hogy nem ölebről, hanem valódi kutyáról van szó, ez a miniatűr ebecske már nem tud meglenni az ember nélkül. Érzékeny "lelke" van, de ha a gazdája nem ügyel rá eléggé, éppen úgy szertelenségre hajlamos, mint a nagyobb terrierek.
Története:
Ki hinné erről az apró termetű kutyáról, hogy valamikor vadászeb volt? A fajta története alig száz esztendős. Yorkshire-i munkásemberek tenyésztették ki. Ősei között szerepel a fekete angol terrier és több más "tájjellegű" terrier, mint az aisley vagy tlydesdale, továbbá a skye és a machester terrier. Mindez persze csak találgatás, mert a fajta megalapozói féltve őrizték tenyésztési titkaikat. Tegyük hozzá: sikerrel! Az kétségtelen, hogy a XIX. században a yorkshire-i malmokban nélkülözhetetlen patkányfogó volt ez az aprócska kutya.
1898 óta számít önálló fajtának. Angliában a harmadik legnépszerűbb kutyaféle. Amerikában csak a 17., de ha figyelembe visszük, hogy az Egyesült Államokban 116 fajtát tartanak nyilván, ez is meglehetősen előkelő helyezés.
A yorkshire terrier ma már mindenütt a világon "csupán" kedvtelésből tartott kutya. Tenyésztői határozottan állítják, hogy megőrizte ősei tulajdonságait: napjainkban is ellenálló, alkalmazkodó, az időjárás viszontagságait megfelelően tűri. Éppen ezért nem csak lakásban, de kertben is tartható. Persze hosszú, kényes szőrzetét mindenképpen rendszeresen ápolni, gondozni kell. Állítólag jelzőkutyának is alkalmas, mert éber, és idegenekkel szemben bizalmatlan.
(Szinák János - Veress István)